Ahhoz, hogy ne kalandozzak el a blog fő témájától, mindig egy-egy kérdés segít visszaterelni a gondolatokat a kiinduló mederbe. Hogyan gazdagodj..? Hogyan legyél értékesebb, mint amennyire most vagy? Hogyan legyél teljesebb, szabadabb, jobb, elégedettebb? Mi a végcél?
Mai kérdésem:
Hogy érzed magad a bőrödben?
Egy újabb fontos kérdés!
(S mit látnak ebből a kívülállók? Ezt inkább költői kérdésnek szántam...)
A blog indulása óta nagyon sok szó esett már a személyiségfejlesztésről, emberismeretről, önbizalomról. Visszalapozva (is) rájöhetsz arra, hogy ennek mekkora szerepe van az életedben, az értékeid felkutatásában.
Figyelem, gyakorlat következik - ha még eddig nem tetted volna meg:
Állj a tükör elé MOST
és nézd meg azt az embert, akivé 1 év múlva szeretnél válni!
...
.. most vesd papírra ezeket a képeket gyorsan!
Milyen érzéseket váltott ki benned? Írd le a pozitív és a negatív gondolatokat is!
Nos, akkor most jöhet a 'claudiamarketing':
Indulj el azon az úton, ami ahhoz az emberhez vezet, akit a tükörben láttál!
Légy az, Válj azzá, Küzdj meg érte!
Ehhez 5 lépcső áll rendelkezésedre:
1. személyiséged kialakítása
2. apró lépések sorozatai: eljutni A-ból B-be
3. rutin elsajátítása: a tudatos cselekedetek ösztönné válása
4. pörgesd fel a ritmust: lépj le a fékről
5. gondolkodj nagyban: nyomd meg a gázpedált.
Ez egy olyan rendszer, amit bármikor elindíthatsz, felépíthetsz, újrakezdhetsz, DE a sorrendet nem cserélheted fel! Végig kell menned a lépcsőkön úgy, hogy nem használhatsz liftet! A szintek kiépítése időt és energiát vesz igénybe, ezzel számolnod kell. Viszont, amit így felépítesz, az garantáltan nem kártyavár! Előfordulhat azonban, hogy elfogy néha egy-egy alapanyag és időbe telik, amíg beszerzed / elsajátítod. Ekkor se ess kétségbe, bízz magadban, mert:
"Ha egy-ségben vagy, nem eshetsz két-ségbe!"
(Balogh Béla)
2 megjegyzés:
Nagyon jó a téma, Claudia. Az öt ponttal tökéletesen egyetértek, az egyes pontot toldanám meg azzal, hogy a személyiség kialakítása vonzza azután a "karbantartást" is.
Az öt fontos lépcsőfok annyira egyezik az elgondolásommal, hogy erre tovább nem is térnék itt ki.
Viszont a postban felmerült egy kérdés.
Igazán remekül érzem magam a bőrömben. Büszke vagyok rá, hogy nem az állandóan kesergő 95 %-ba tartozom. Tudom, minden történésnek dolognak két oldala van. Az, hogy a jót veszem inkább észre, mára már rutinná vált. Szeretem a feladatokat, kihívásokat, a nehéz helyzeteket, egy mosolyt...rengeteg mindent. Bármerre nézek, mindig találok valamit, ami boldogsággal tölt el.
Egészen más ilyen minőségben élni.
Kedves MarCzipán!
Köszönöm a hozzászólásod és a munkásságod. A megjegyzéseddel kapcsolatban azonban kitérnék arra, hogy ha valaki elindul a személyiségfejlesztés útján, akkor saját maga igénye fogja létrehozni a "karbantartást". :-)
Megjegyzés küldése