2009. szeptember 17., csütörtök

Fordított levél

Ahhoz, hogy ne kalandozzak el a blog fő témájától, mindig egy-egy kérdés segít visszaterelni a gondolatokat a kiinduló mederbe. Hogyan gazdagodj..? Hogyan legyél értékesebb, mint amennyire most vagy? Hogyan legyél teljesebb, szabadabb, jobb, elégedettebb? Mi a végcél? 

Mai kérdésem:

Hogy érzed magad a bőrödben?

Egy újabb fontos kérdés!

(S mit látnak ebből a kívülállók? Ezt inkább költői kérdésnek szántam...)

A blog indulása óta nagyon sok szó esett már a személyiségfejlesztésről, emberismeretről, önbizalomról. Visszalapozva (is) rájöhetsz arra, hogy ennek mekkora szerepe van az életedben, az értékeid felkutatásában.

Figyelem, gyakorlat következik - ha még eddig nem tetted volna meg:

Állj a tükör elé MOST

és nézd meg azt az embert, akivé 1 év múlva szeretnél válni!

...

..  most vesd papírra ezeket a képeket gyorsan!

Milyen érzéseket váltott ki benned? Írd le a pozitív és a negatív gondolatokat is!

Nos, akkor most jöhet a 'claudiamarketing':

Indulj el azon az úton, ami ahhoz az emberhez vezet, akit a tükörben láttál! 

Légy az, Válj azzá, Küzdj meg érte!

Ehhez 5 lépcső áll rendelkezésedre:

1. személyiséged kialakítása

2. apró lépések sorozatai: eljutni A-ból B-be

3. rutin elsajátítása: a tudatos cselekedetek ösztönné válása

4. pörgesd fel a ritmust: lépj le a fékről

5. gondolkodj nagyban: nyomd meg a gázpedált.

Ez egy olyan rendszer, amit bármikor elindíthatsz, felépíthetsz, újrakezdhetsz, DE a sorrendet nem cserélheted fel! Végig kell menned a lépcsőkön úgy, hogy nem használhatsz liftet! A szintek kiépítése időt és energiát vesz igénybe, ezzel számolnod kell. Viszont, amit így felépítesz, az garantáltan nem kártyavár! Előfordulhat azonban, hogy elfogy néha egy-egy alapanyag és időbe telik, amíg beszerzed / elsajátítod. Ekkor se ess kétségbe, bízz magadban, mert:

"Ha egy-ségben vagy, nem eshetsz két-ségbe!"

(Balogh Béla)

2009. szeptember 6., vasárnap

Az Ön-bizalomról...

Tegnap tanultam megint valamit az Én-ről, ami fantasztikus és félelmetes egyszerre...
Hú, de nagy szavak...
Ez bizony az!
A gondolatébresztés alapja egy rendezvény, amin tegnap részt vettem. A tisztelethez pedig hozzátartozik, hogy megosszam azt is, merre jártam. Dévényi László MLMAkadémia Hogyan indítsunk el egy új munkatársat? c. előadását hallgattam. Hatalmas felismerésekkel és konklúziókkal!
S bár a következtetések nem feltétlenül az előadó munkásságának szólnak, a rendezvény nélkül most nem "ragadtam volna tollat"..

Konklúzió I.
Az emberek általában -a legtöbb esetben -, nem akarják az igazat hallani, mert az igazság fájdalommal jár! Vagy fogalmazhatok úgy is: Hazudni könnyebb, mint hibát ismerni el!
A változás az igazság útja.
Félreértés ne essék, nem tartom magam tökéletesnek. Sőt, ezek a Felismerések sajnos rám is ugyanúgy igazak. De!
Legalább ismerd fel a hazugságot, amit magad ellen követsz el!
Látok embereket, akik előadásról előadásra rohangálnak évről évre. Jegyzetelnek, leírnak mindent, hogy azután ne történhessen semmi. Rendezvény kipipálva. Pedig, ha átlátnák az összefüggéseket.... Ha vennék a bátorságot, hogy szembenézzenek önmagukkal... Ha belátnák, hogy a fejlődéshez változni kell...
Miért nem vállalható ez a feladat? Lustaság, könnyelműség, vagy....
... túlmotiváltság miatt!
És már el is érkeztünk a második Felismeréshez:

Konklúzió II.
Mi történik akkor, ha megszegjük az önmagunknak tett ígéreteinket?
Az önértékelés megfogalmazása a wikipédia szerint: "az ember kritikai megítélése és minősítése önmagáról, képességeiről, tevékenységéről, magatartásáról. A folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapuló önértékelés lehetővé teszi az egészséges, személyiségre jellemző önismeret és önbizalom kialakulását, az önirányítás képességének fejlődését."
Mi történik egy rendezvényen? Látod magad abban a képben, ami szeretnél lenni, amivé válni fogsz, ha erős és kitartó leszel. Ebben az állapotban nagyon sok döntés, elhatározás, terv születik a munkát illetően. Azzal viszont már kevesen számolnak, hogy amikor visszaesünk a mindennapokba, már nem feltétlenül azzal az énünkkel szembesülünk, mint az előbb említett kissé eufórikus állapotban. Ez az énünk pedig hajlamos megszegni azokat az ígéreteket, amiket a nagy álmokkal teli énünk elhatározott. Behúzza a féket, visszafogja az eredményeket és elveszíti a bizalmat..

Ördögi kör, mert jön ismét a Konklúzió I. !
Az emberek - a legtöbb esetben - nem akarják az igazat hallani, mert az igazság fájdalommal jár! Vagy fogalmazhatok úgy is: Hazudni könnyebb, mint hibát ismerni el...

2009. szeptember 2., szerda

Az Élet a legnagyobb tanítómester

Akár rendszeresen olvasod a blogomat, akár elvétve, hamar rájöhetsz arra, hogy az emberi értékek gazdagítása itt a cél. Ugyanis:

Egy gyertya nem veszít semmit, ha meggyújt egy másikat!

Erősíts, edződj, vértezd fel magad minden napra, mert sosem tudhatod, mit kapsz azon vagy a következő napon - jót vagy rosszat. Bárhogy is legyen, ahogy a Nap lenyugszik minden este és minden éjjel meglátod a Holdat, úgy kapod ezeket az energiákat is sorba. Újra és újra! Mindaddig, amíg meg nem tanulod kezelni őket. Mindaddig, amíg nem vezetnek el oda, ahova el kell érned! 

Véletlenek és Miért?-ek KIZÁRVA!

Sokszor meg vagyunk győződve róla, hogy az életünk jobb lesz,

ha...

majd...

akkor...

S közben nem vesszük észre, hogy elrobog az Élet mellettünk. Miközben mi csak várunk

...valamire

...valakire.

Belopódzik az életünkbe egy olyan hatalom, amit úgy hívnak: félelem.

"A fél-elem oka pedig nem más, mint az egész-ségre vonatkozó hiányos információ, alacsony szintű tudatosság. Az ilyen emberek és embercsoportok vélt biztonságuk érdekében hatalomra törnek, anyagi biztonságra törnek, de a szív irányító szerepét megkerülve, a hatodik alma, a HAT-ALMA bölcsessége nélkül. Innen ered a hatalomvágy. Így hatalmuk valójában csak félelmen és félelelkeltésen alapuló hatalmaskodás, vagy hat-almaskodás. Ezt idézi a régi mondóka, miszerint:

Azt mondják a hatalmasok,

Hogy akinek a hat alma sok,

Az éppen elég hatalmas ok,

Hogy ne legyenek hatalmasok.

Az egyének és társadalmak azonban idővel - és sok szenvedés árán - meghaladják ezt a szintet. Eljutnak oda, ahol már hajlandók adni is valamit cserébe. "

(Balogh Béla: A tudatalatti tízparancsolata)

Mai konklúzió tehát:

Adj, hogy kaphass!

Ne fÉLJ, hogy Élhess!