Hullámhegyek, hullámvölgyek - Vajon jól van ez így?

Mindenképp!

Kíváncsi vagy rá, miért? A válasz a fejlődés kronológiájában rejlik. E nélkül (sajnos) nincs előrelépés.

Ha hiszed, ha nem, így vagyunk a kapcsolatainkkal is. Ez a mondat sokaknál kiverheti a biztosítékot, ezért egy picit részletesebben írok róla, hogy (meg)értsd.

Hullámhegy:

Biztosan észrevetted már, ha összebarátkozol valakivel, akkor önkéntelenül is átveszel tőle hitvallást, kifejezéseket, akár mozdulatokat is. Egyre több közös programot terveztek, szeretitek és igénylitek egymás társaságát. Lesznek közös titkok is, melyek hol komolyabbak, hol inkább viccesek. 

De, ami a legfontosabb: számos olyan dolgot is el fogtok sajátítani egymástól, amit csak egymástól és csak úgy fogadtok el, ahogy a szeretett barát mondta/mutatta.

Ez egy tanulási szakasz!

Életünk során folyamatosan tapasztalatokat szerzünk. Igazán mély nyomokat azonban azok a dolgok hagynak bennünk, melyekhez érzelmileg is kötődünk.
(Régebbi bejegyzés erről itt!)

Meddig tarthat egy barátság?

Amíg ez a tanulási folyamat tart! Attól kezdve, hogy nincs mit tanulnod a másik embertől, már nem is lesz annyira érdekes számodra. Sőt, néha terhes is lehet az együtt töltött idő. Ez nem feltétlenül jelent végleges szakításokat, inkább lazább baráti kapcsolatokat.

Hullámvölgy:

Mi történik akkor, hogy Neked még szükséged lenne a másik társaságára, de ő már máshol érzi magát jobban?

Talán furcsának tűnhet, de ilyenkor az elveszítés, a gyász öt fázisát éljük át. Hányszor hallottuk megszakadt kapcsolatoknál a következő mondatot: "Ő már meghalt számomra!"

A gyász öt fázisa (kivonat):

A tagadás: Sok esetben szinte sokkos állapotba kerülünk. Derült égből villámcsapásként ér bennünket, nem is sejtettük partnerünk szándékát. Hogyan lehetséges az, hogy két ember az egyik pillanatban még elválaszthatatlan, aztán szinte a következőben eltűnik a szerelem és a ragaszkodás,  az egyik faképnél hagyja a másikat? 

A harag: Egyénenként különbözik a harag szakaszának eljövetele. Néhányan pár perc alatt túljutnak az első szakaszon, másoknak több nap is szükséges ehhez. Miután kénytelenek vagyunk szembesülni a szakítás tényével, úrrá lesz rajtunk a düh, sokszor a bosszúvágy is megjelenik érzelmeink palettáján.

Az alkudozás: Idővel a harag is csökken, és az alkudozás fázisa következik. Ebben a szakaszban az otthagyott félben – sokszor a szakítás kezdeményezőjében is – feltámad a vágy: bárcsak lenne még esély a haldokló kapcsolat megmentésére. De aki alkuba bocsátkozik, annak fizetnie is kell.

A depresszió: Az eredménytelen próbálkozás után ismét kudarcot vallottunk, óhatatlanul a depresszió fázisába lépünk. Senkivel sem szeretnénk találkozni, beszélni, telefonunkat kikapcsoljuk. Felidézzük a szép emlékeket, melyek a szívünkbe marnak, és úrrá lesz rajtunk a szomorúság, mely természetes egy ilyen veszteség következtében. 

Az elfogadás: Ez csak akkor történhet meg, ha elfogadjuk, hogy eljárt az idő a kapcsolat felett.

Amint ez megtörtént, már jöhet is egy újabb kapcsolat, egy újabb tanulási folyamat! ;)